
Disztópia
01IntroInstrumental
02NihilLyrics
Luxusnyomor és sárban csillogás Bűzölgő álmok és lélekgyilkolás Minden, ami vagyunk, pokolba mutat irányt Értéktelen aranyló pusztaság Arcokon a mosoly, de szemekben a homály Körülnézve látom, ez egy kibaszott nagy hodály Hasztalan hasznokat kerget a nyáj Elfogadva maguknak a silányt Bárányok élnek a farkas példáján Büszkén pózol mind a céltáblán Saját fejüket tálcán kínálják Nem ismerik fel önmagukban a sárkányt A pillanat elég a vágyak oltárán Mindenki táncol saját letépett szárnyán A lényüket elnyomják Hogy a hangját ne hallják Vak, tékozló ifjú És bölcsen ostoba vén Mindegyik ezer arcú Ordító üresség Még, még, csak még többet vágytok Még, még, elfojtva a lángot Még, még, csak mélyebbre ástok Még, még, saját sírnak árkot Még... Poklunkba húz a féktelen örvény Így élünk holtan, önként Uralni hagyjuk zsarnokaink önkény Ránk tartott fegyverekben mind vaktöltény Árnyékok járnak az utcán Másoktól jobban csak magunktól félünk Elsodor a gyűlölethullám Egymásban nincs már semmi reményünk Minden, ami értünk van Ellenünk fordítják Így verik láncokra Az önkéntes rabszolgát Hol van a szívünkben még hely Azokért Akik tagadják a fényt És gyűlöletükben nincs kétely Hol van a szívünkben még hely Azokért Akik úgy élnek rabként Hogy minden gondolatuk mételyl Hol van a szívünkben még hely Azokért Akik eldobják a reményt És hamis kényszer előtt térdel Hol van a szívünkben még hely Azokért Akikért úgy küzdenénk Hátunkban a késükkel Nihil a vesztünk Nihil a szenvedésünk Nihil a végzetünk Nihil a mi döntésünk Nihil lesz a mi vesztünk Nihil maga a szenvedésünk Nihil lesz a mi végzetünk Nihil maga a képtelenségünk
03DisztópiaLyrics
Csak nyomor Ami ránk vár Csak tombol És hátrál Izzik a jövőnk fejünk fölött már Bármerre nézünk, csak szélsőség vár Irtásunkra végtelen eszköztár Rendszerünk alapja ingatag cölöpvár A legsúlyosabb döntés A döntés elől menekvés Csak nyomor Ami ránk vár Csak tombol És hátrál Gyökerestől fertőzik amit vágynál Eltorzítják ami jó érzést táplál Kívülre taszítja figyelmed hogy várjál Kényszerít hogy saját oldaladra álljál A legsúlyosabb döntés A döntés elől menekvés Csak nyomor Ami ránk vár Csak tombol És hátrál Felforgató A látvány A bennünk lakozó Vad sárkány
04Világok HatáránLyrics
Én bennem a tűz örökkön hatalmas lánggal ég Azt a nyelvet suttogom, amit mindenki megért Világok határán, ahol nincsen idő, tér Mégis benne, ami elmúlt és amit várunk még Próbálkoztak már százszor Százan száz féle hamis kép felé Megbuktak mind ahányszor Terelték lényem szellemét Nem kérek a gyűlölt álmokból Mert hiányzik belőlük az ősi szenvedély Azt vágyom adni én magamból Ami talán engem is túlél Én bennem a tűz örökkön hatalmas lánggal ég Azt a nyelvet suttogom, amit mindenki megért Világok határán, ahol nincsen idő, tér Mégis benne ami elmúlt és amit várunk még Nem kopott semmit az álom Millió csapás és kudarc sem elég Bármi jöjjön, én állom Azt, ami éltet, nem morzsolja szét Csak ég, egyre nagyobb lángon Gyógyítva bennem minden sérülést Általa mélyebbre ásom És szállok az ég felé Én bennem a tűz örökkön hatalmas lánggal ég Azt a nyelvet suttogom, amit mindenki megért Világok határán, ahol nincsen idő, tér Mégis benne ami elmúlt és amit várunk még Nem csak emel és gyógyít Amikor feltör, szinte megbódít A lényegtelen mind elhalványodik Köröttem tőle a világ változik Az, hogy nekem mit számít Másokat is küzdeni buzdít Van, aki halja, hogy szólít Van, akiben valamit fordít Van olyan is, akit eltaszít Felszínes barátokat megfakít Van, akit újra bízni tanít Van, akit élni bátorít Én bennem a tűz örökkön hatalmas lánggal ég Azt a nyelvet suttogom, amit mindenki megért Világok határán, ahol nincsen idő, tér Mégis benne a múltunk és amit várunk még
05FelejtésLyrics
Elveszlik hang Elveszlik a szó A lélekharang A mélyreható Túl nagy a zaj Megvakító Sötét moraj Mindent elborító Élettelenül ver a szív Nem halljuk meg a lelkünket ahogy hív Ami elnyom bennünket, agresszív Nem hallgatjuk meg a testünket ahogy int Hamis utakon Hamis nyugalom Hamis jutalom Hamis uralom Hazug bizalom Hazug alapon Hazug minden oldalon Hazug mind, mutatom Hamis tudatok Hamis indulatok Hamis ártatlanok Hamis fájdalmatok Hazug irgalom Hazug színpadon Hazug forradalom Hazug mind... Hazug mind... Hazug mind... Hazug mind... Élettelenül ver a szív Nem halljuk meg a lelkünket ahogy hív Akik elnyomnak bennünket, hazug mind Nem hallgatjuk meg a testünket ahogy int Élettelenül ver a szívünk Nem halljuk lelkünk, csak hamis reményünk Hazug világunk elnyom majd bennünk Nem hallgatjuk testünk, önpusztítva élünk Élettelen Nem halljuk meg Elnyomnak minket Nem hallgatjuk meg Élettelen a szívünk Nem halljuk meg a lelkünk Elnyomnak majd bennünk Nem hallgatjuk meg...
06Fél ElemLyrics
Küzdöttem érte már eleget Szétszakította az életeket Nem jár mást, csak a végleteket Nem érdemel több áldozatot már Nyújtottam mind a két kezemet Darabokra zúzta a szívemet Elvesztettem a hitemet Nem lehetek vele tovább az útján Nem tekint már tovább az éjnél Árnyékba bújva tartja tenyerét Szánalmunkból vonszolja tetemét Ennyi volt! Vége már! Fél végre lépni már A tűzre vetné önmagát Nem harcol semmiért tovább Nem segíthetek rajta már Csak magával a mélybe ránt Kitűzte célul a halált Nem honol benne érzelem Nem több már, csak fél elem Színjátékot űz velem Nem adhatom az életem Inkább elengedem Könnyebb neki, ha vége már, úgy hiszem Nem érdekel, ki hogy ítél Nem minden a közös vér Ő tagadta meg saját életét A sok áldozat! Mind hiába! Nincs semmi akarat Letépte már a szárnyakat Építi a falakat Áthatolhatatlanokat Bűnös minden gondolat Fertőzi a tudatokat Lélek benne nem maradt Míg él, csak pusztíthat Vége van! Nincs tovább!
07KözépenLyrics
Új játék Új szándék Ez csak egy új játék Van benne néhány íratlan szabály Új szándék Előtte áll majd még sok száz akadály Új játék Amiben álmaidnak csak te szabsz határt Új szándék Amit a végtelen táplál Mert hogyha még félsz És bármit másképp tennél Már rég Eltévedtél Új csillag Új élet Új csillag vagy Amiből távolba indul majd a fény Új élet vagy Ami hordoz még millió reményt Új csillag vagy Amiből egyszer majd kihunyhat a fény Új élet vagy Végtelenség közepén Hogyha még félsz És bármit másképp tennél Már rég Eltévedtél A végén Hazatérvén Lelked mélyén Magadra vársz A végén – ami veled kezdődik Hazatérvén - ami benned rejtőzik Lelked mélyén – ami benned fejlődik Magadra vársz Előtted Itt van. Előtted
08UtolsókLyrics
Tedd fel a kérdést és felelj magadnak: Van-e még ember, aki fogja pártodat? Tedd fel a kérdést, ha van merszed, Állj tükör elé és nézz a szemedbe. Mindenki éjszakánként mossa két kezét, Mert amíg mást ítélnek, maguk is tiszta vér. Úgy érzem, lelketekből kihunyt már a fény, Összetört szívetekben nem maradt remény. Tedd fel a kérdést és felelj magadnak: Mi kell, hogy élj és élni hagyj másokat? Tedd fel a kérdést, ha van merszed: Miért járunk mindig lesütött szemmel? Becsmérlő szavak nyomják rátok bélyegét, Elveszett elmék szívják mások életét. Eltompult zajok között nézünk magunk elé, Eltorzult világunk lesz bennünk példakép. Utolsó lépteitek már a tömegsír felé, Utolsó könnyek, ez már mindenki szemén. Utolsó pillanatok, hogy megfogd más kezét, Utolsó lehetőség, hogy nézz az ég felé. Tedd fel a kérdést és felelj magadnak: Van-e még ember, aki fogja pártodat? Tedd fel a kérdést, ha van merszed, Állj tükör elé és nézz a szemedbe.
09MögötteLyrics
Zajban sújtja csak az ördög az embert Marja a múltja, és amit csak elképzel Hallgasd újra, hogy mit beszél a csend Halkan súgja csak, hogy tovább merre menj Elménk tanúja, hogy mit lát a szem De csak lelkünk tudja, hogy mögötte mit rejt Homokba bújva mindenki csak térdel Szellemnek útja mutat az égre fel Hordjuk a maszkot és játsszuk a szerepet Nézzük cirkuszt, faljuk a kenyeret Hiába keresem, nem látom a szemeket Sírni tudnék, de inkább nevetek Az lel, ki kutat És nem vakítja el Amit lát Gyakran mást mutat Mint amit tanít Mögé láss Belülről fakad Onnan indul el Amit látsz Az lehet szabad Aki hálatelt Mögé lát Hordjuk a maszkot és játsszuk a szerepet Nézzük cirkuszt, faljuk a kenyeret Hiába keresem, nem látom a szemeket Sírni tudnék, de inkább nevetek Úgy, ahogy érzünk, ahogy élünk Magunk köré olyan világot festünk Te vágod majd végül önmagad torkát Ha döntéseid visszhangjában áldozattá válsz Te választod végül, hogy elbuksz vagy felállsz Egyedül saját magaddal kell, hogy szembeszállj Nekünk kell megteremtenünk, de mindenki csak vár Félelmünkben nem kívánjuk másoknak javát Nekünk kell bátornak lennünk bíznunk csak tovább Tetteinknek lüktetése marad magunk után
10HaragomLyrics
Miért nem hat mindenre valamelyik egyetlen igazi? Van pár száz barátom. Hát mesélj, mondd melyik. Leghalványabb hitemnek nincs itt min megállni. Mesehősre nem fogok én reményt sem áldozni. De mondom tovább: hol a kibaszott józan ész? Mennyire beteg az, hogy tiltott a bőség, Csak egy maroknyi ember ki dönt, hogy kinek jut, Úgy öl meg minket, hogy azt mi akarjuk. Rámutatsz, és ő rögtön vissza rád Úgy írnak törvényeket, ahogy akarják A halál száz arcával sújtanak le ránk Hogy végül mi vágjuk el önmagunk torkát Nem vagyunk többek, mint tenyésztett kutyák Úgy kell túlélnünk, ahogy fölül megszabják Szabad rabszolgaság, kérem, ezt így hívják Ketrecünkben is nyakunkon a póráz Szabadság. Mondjatok mégis, kinek mennyi jár. Ki űzheti a fényt, és kit ér éhhalál. Gyermeknek megszabjuk döntésének jogát, Hisz szabadon dönt, amiben hagyják. Ha hagyják. Ha meg nem írják a sorsát. És ki, hogy sérül abból, amit otthon lát. Az elfojtott düh és a kiforrt arca már Eldönti majd, hogy a kaptárban hova áll. Csak a fejemet fogom, belül siránkozom Meddig toporgunk tovább még vakon Hányszor kell, hogy háború dúljon még? Ne gondoljátok, hogy egyedül vagytok El kell engednünk az összes átkot Túl sokan éltek rémálmot még Ne higgyétek, hogy kevesen vagytok Mindig a másikra mutogattok Jobban kéne harcolnotok még Csak a fejemet fogom, belül ordítozom Miért kell még bármire rámutatnom Meddig lesz vajon a tömeg agymosott még? Ez a haragom. Ez a haragom nektek, ti ostobák. Ez a haragom nektek, ti birkák. Rámutatsz, és ő rögtön vissza rád Úgy írnak törvényeket, ahogy akarják A halál száz arcával sújtanak le ránk Hogy végül mi vágjuk el önmagunk torkát Nem vagyunk többek, mint tenyésztett kutyák Úgy kell túlélnünk, ahogy fölül megszabják Szabad rabszolgaság, kérem, ezt így hívják Ketrecünkben is nyakunkon a póráz
11VégjátékLyrics
Itt van minden leplezhetetlenül De fátyolt húz a sok belénk vert “tudás” És így rágják szét a szíveket belül Majd alkotjátok a birkák lajstromát A bizalom ma már megemészthetetlenül Silány szintű aljas képmutatás A sebzett kutyák mind egymás ellen feszül És közös érdeket már senki se lát Évszázados sötétségnek terhét nyomja ránk Hogy változtatni nem tudunk már ennyi ostobán Sokan látják mindezt, mégis néznek tétován Nem találkoznak, csak tovább élnek mostohán Valóságnak hisszük, ami nincs Elfogadjuk nincsnek, ami van Ne legyen benned kétség, csak higgy Hidd el csak mind, amit mond Végjáték ez most, ami zajlik Lényünket felkavaró ostrom Utolsó vészkiáltások ezek már talán Reményt vetni az utókorra érdemes csupán Változtatni nem tudunk, csak felkészülni rá Hogy mit teszünk és kivel ezután Itt van minden leplezhetetlenül De fátyolt húz a sok belénk vert “tudás” És így rágják szét a szíveket belül Majd alkotjátok a birkák lajstromát A bizalom ma már megemészthetetlenül Silány szintű aljas képmutatás A sebzett kutyák mind egymás ellen feszül És közös érdeket már senki se lát Várnunk kell míg olvad a jéghegy Balgák népe majd egymásnak megy Rabszolgák úgy úsznak a vérben Hogy mindenki küzd majd mindenek ellen Sorban rogynak az emberek térdre Mindenki bűnös lesz, senki se vétlen Egyetlen dolgunk a vak sötétben Őrizzük végig a fáklyát ébren
12IratlanokLyrics
Mozgatják az életet, de szemmel mégsem látható Semmi nem marad helyén, minden örök változó Egy tőből fakad minden, de mégis szerteágazó Önallóan létezők, de mégis együtt szárnyalók Minden egyes rezdülés teljességet átható A végtelenségben mindig önmagát meghódító Nem számít, ha tétlen, vagy akár legyen pusztító Csak teremtés létezik, és csak előremutató Iratlan törvényeink és végtelen sok játszma Egy parancs vezérli mind, a létezésnek vágya Fejlődésnek szándékával ég tovább a lángja Önmagával örökkön csak önmagát tanítja Minden impulzusnak kell legyen ellenhatása Következmény nélkül semmi nem maradhat hátra Elmúlás a végzet, mindennek van halála Ami után önmagát új szerepben találja Nem létezik rossz, csupán a fejlődésnek átka Mindennek a végtelenben milliónyi árnya A változás szele folyton világunkat járja Elsodorja minek nincs már létjogosultsága Iratlan törvényeink és végtelen sok játszma Egy parancs vezérli mind, a létezésnek vágya Fejlődésnek szándékával ég tovább a lángja Önmagával örökkön csak önmagát tanítja Van hogy kegyetlen, irgalmat nem ismer Van hogy tenyéren hord és gondvisel Van hogy halkan szól, óva int szelíden Van hogy lesújt rád, hogy változást kényszerítsen Van amit csak neked súg, tanulságot remél Van amit mind megkapunk ha gyarlóságunk körbeért Tiszteld a Törvényt, az Életet Tekints rá tükörként, lásd a Lényedet
13UtunkLyrics
Ugyanaz az út, ugyanaz a játék Ugyanaz az eleje és ugyanaz a vég Ugyanoda jut majd végül minden szándék Ahova elindult, hova teremtették Valahol el kell kezdődjön minden Mégis ugyanolyan vér kering az ereinkben Milliónyi dráma ír egy nagy egészet Mindenkinek sorsát összefűzi az élet Van akinek fáj, ami másokat éltet Van, akinek hátát úgy görbítik meg az évek Nem hagyja el álmát, soha föl nem ébred Nem ereszti árnyékát, mert anélkül félnek Pillanatokra lehunyom szemem És megkérdem, hogy kiben mit leltem Annak van súlya mit fel ismertem Mindenki tükröt tart mindenkivel szemben Ugyanaz az út, ugyanaz a játék Ugyanaz az eleje és ugyanaz a vég Ugyanoda jut majd végül minden szándék Ahova elindult, hova teremtették Úgy érzi minden sejtem legbelül Nem ott ér véget a világ, ahol a képzeletünk Hatalmas, kérem, a mi játszóterünk De csak azt látjuk, miben mind megegyezünk Akarjuk vagy sem, mindannyian teremtünk Egyetlen sejtként az egészben részt veszünk Voltunk már minden, és még bármi lehetünk És végső soron, soha nem veszíthetünk Bárkivel fújjon még össze a szél Csak remélem, lesz majd mit adhatnék Mind, egymást formálva, él istenként Minden rezdülés egyszer még visszatér Minden arra vár Minden gondolat, minden érzelem Minden pillanat, szándék, végzetek Lehet fontosabb, vagy értéktelen Minden arra vár, hogy beteljesedjen Ahol fény van, ott árnyék kell legyen Nem hatolhat át semmi mindenen Akár fojtogat, akár felemel Találkozz magaddal bárkiben Ugyanaz az út, ugyanaz a játék Ugyanaz az eleje és ugyanaz a vég Ugyanoda jut majd végül minden szándék Ahova elindult, hova teremtették
14TalálkozásokInstrumental
