
Szilánkok EP
01Dilemmáim3:30
Elmesélem, igen így volt rég Jó Embernek tanultam Csak kerestem mindennek a két szélét És olykor rossz döntést hoztam Szívem maradt csak ott a helyén Már százszor estem csapdájába A legfőbb jó szándék tetején Néha megfúlok önmagam mocsarában Elmesélem, igen így volt rég Jó Embernek tanultam Csak megfogtam mindennek a két végét És párszor földhöz vágódtam Szívem tartja sötétben fényt És mentsváram volt harcokban Mindig túl mutatott a hegy tetején Bármilyen viharban vívódtam Volt már, hogy bántam Volt már, hogy fájt Volt már, hogy sírtam Mindent megtettem Ami tőlem telhetett Ahogy csak bírtam Volt már, hogy bántam Volt már, hogy fájt Volt már, hogy sírtam Mindent megtettem Ami tőlem telhetett Ahogy csak bírtam Emlékszem, igen Itt van minden a fejemben Tudom, itt van a válasz Én vagyok az, egyedül én lehetek csak Az aki választ, ugyebár Keresem a helyem, a jelentőségem Miért vagyok ebben az Egyetemben Okokat a múltban és okot a jelenben A választ mindig magamban keresem Emlékszem, igen Itt van minden a fejemben Igen, itt van a válasz Én lehetek, egyedül én lehetek csak Magam ellen magamnak támasz Szeretem a küzdelem szépségét Attól erősödhet meg a vállam A hibáim bármelyik intelmét Hiszen az tett azzá, akivé váltam Volt már, hogy bántam Volt már, hogy fájt Volt már, hogy sírtam Mindent megtettem Ami tőlem telhetett Ahogy csak bírtam Bocsátsd meg mind, ami elmúlt rég Bocsátsd meg mind, ami még nem történt Bocsátsd meg mind, amikor megszöknék Bocsátsd meg mind Volt már, hogy bántam Volt már, hogy fájt Volt már, hogy sírtam Mindent megtettem Ami tőlem telhetett Ahogy csak bírtam
02Hegyeken túl3:59
Néha túlagyalom, hogy mi lesz ezután Mi lesz azután, ha már nem vagyok Álmaimban, a holtak udvarán Mi lesz majd, amit itt hagyok Sok mindenben láttam én már egy darabot magamból Elmentem velük egy útra és egyik hosszabb, másik rövidebb volt Mindig egyre fentebb vágytam, látni akartam a magasból Mindent akkor hagytam hátra, amikor elég volt Az Erőt nem kell mástól kérjem Itt lakom az oldalán Itt van! Itt van Ő én bennem Nagy feladatnak meg kell érjen Túl kell nőnie önmagán Minden gondom és tettem Néha túlagyalom, hogy mi lesz ezután Mi lesz azután, ha már nem vagyok Álmaimban, a holtak udvarán Mi lesz majd, amit itt hagyok Sok mindenből megtanultam egy darabot magamról Nem akarom cipelni a múltat, mégis mélyemig hatol Mindig egyre fentebb másztam minden zuhanásból Mindent addig használtam, míg a Célnak szükség volt Az Erőt nem kell mástól kérjem Itt lakom az oldalán Itt van! Itt van Ő én bennem Nagy feladatnak meg kell érjen Túl kell nőnie önmagán Minden gondom és tettem Azt kell tenned, ami jó neked És nem csak azt, amire vágysz Az mutat túl csak az Életen Mi felhők felett száll Az Erőt nem kell mástól kérjem Itt lakom az oldalán Itt van! Itt van Ő én bennem Nagy feladatnak meg kell érjen Túl kell nőnie önmagán Minden gondom és tettem
03Mint csillag az égen3:20
Hangokból épített a vár Tűzzel égetett léleksár Benne van minden, amit láttam Föld alól kelve a hegyre másztam Nem fog rajtam a hazugság Sorsomat mások nem írhatják Lelkem hozzám némán szól Kéz nélkül húz ki az árnyékból A bennem izzó tűz ad fényt Küzdenem kell harcosként Ördögök szárnyaim széttépnék Hogy álmaim felégessék Nem ölhet meg a sötétség Amíg magamban nincs kétség Érzem minden angyalom Fent a vállamon Úgy, mint egy csillag fenn az égen Amíg a fénye tart, lüktet szüntelen Néha néhány nagy kérdéssel jár Szavak helyett csak tettet vár Oly sok mindent áldoztam Hogy nem látom már a távolban Szívem semmit nem sajnál Bár az ördög néha mást diktál Mindent százszor elátkoztam De végig éltem az álmomban Célom a hegyeken túl az ég Száz völgyet kell járnom még Minden gondolat egy felé mutat Mindenben láthatod szándékomat Két kezem tartom feléd Két tenyeremmel felfelé Önmagunként valljunk színt Harcos lélek békés szív Úgy, mint egy csillag fenn az égen Amíg a fénye tart, lüktet szüntelen
04Szilánkok4:10
Néha fáj, néha éget, néha nem tudom mi bánt Néha félve nézem merre szállt a millió szilánk Reménytelen lapozgatom én át minden hibám Megváltoztatni nem tudom, csak venni új irányt Valahol csak horzsol, máshol vérző sebet ejt Tündöklő virág szirma szárazon hullik el Mi maradhat szép emlékül, és mit csúfítottam el Talán hiába már, akárhány csillagot hozzak el Magadra hagytalak szorosan mellettem Folyton csak harcoltam, de mindig csak vesztettem Néha fáj, néha éget, néha nem tudom mi bánt Néha félve nézem merre szállt a millió szilánk Reménytelen lapozgatom én át minden hibám Megváltoztatni nem tudom, csak venni új irányt Valahol csak horzsol, máshol vérző sebet ejt Tündöklő virág szirma szárazon hullik el Mi maradhat szép emlékül, és mit csúfítottam el Talán hiába már, akárhány csillagot hozzak el Kimondatlanul maradtak a szavak Egymásnak raktunk áttörhetetlen falat Kimutatlanul maradt a sok érzés Ott vagyunk, ahol nincsen több kérdés Bocsáss meg, ha én tán magamnak nem tudom Idővel helyére magamban elrakom Repülj hát tovább, szárnyalj szabadon El a messzeségbe, túl a falakon Néha fáj, néha éget, néha nem tudom mi bánt Néha félve nézem merre szállt a millió szilánk Reménytelen lapozgatom én át minden hibám Megváltoztatni nem tudom, csak venni új irányt Valahol csak horzsol, máshol vérző sebet ejt Tündöklő virág szirma szárazon hullik el Mi maradhat szép emlékül, és mit csúfítottam el Talán hiába már, akárhány csillagot hozzak el Néha fáj, néha ég, néha nem tudom mi bánt Néha félve nézem merre szállt a millió szilánk

